Oxigén töltetek

Az oxigén a légkör 21 százalékát alkotó gáz. Táplálja az égést, lehetővé teszi az életet. Földünk egyik legnagyobb mennyiségben hozzáférhető eleme, az óceánok 85 százalékát oxigén alkotja, a legtöbb kőzetben és ásványban jelen van, 46 százaléka szilárd halmazállapotban van jelen. Ezen felül az emberi test 60 százalékát is oxigén alkotja.

Az oxigén a nemesgázok kivételével minden elemmel reakcióképes, így hozza létre az oxidnak nevezett anyagokat. Az oxidáció mértéke különböző. A magnézium például igen gyorsan oxidálódik, a spontán kigyulladás levegőn is megtörténik. A nemesfémek, mint például az arany vagy a platina azonban csak igen magas hőfokon oxidálódnak.

Az oxigén önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja és segít a levegőben éghető anyagok égését felgyorsítani. Ezen tulajdonsága miatt számos ipari eljárásban használják.

Technikai jellemzők

Termék: oxigén

Kémiai képlet: O2

Tisztaság: ≥ 99.5%

Vonatkoztatott sűrűség (levegő = 1): 1.1

Szín: színtelen gáz

Szag: szagtalan gáz

Gyúlékonysági határérték levegőn: nem vonatkozik

Egyéb jellemzők: vízben alig oldható

Oxigént az alábbi eljárásokban alkalmaznak.

Élelmiszeripar és italgyártás
Oxigént használnak:

• módosított atmoszférájú csomagolásban
• haltenyésztésben és szállításban
• ózon előállítására, melyet aztán sterilizálásra és fertőtlenítésre használnak.

Acélgyártás
Oxigén alkalmazási területei:

• az olvasztókemencék égéslevegőjének dúsítása
• acél hőmérsékletének növelése az elektromos ívkemencékben
• koksz helyettesítésére.

Fémgyártás és megmunkálás
Oxigént alkalmaznak:

• olvasztókemencék és kupoló kemencék égéslevegőjének dúsítására vastartalmú és nem-vastartalmú fémek gyártásakor
• hegesztéshez és vágáshoz
• oxy-fuel-es eljárásokban
• védőgázok egyik összetevőjeként.

Bár nem toxikus és a környezetre ártalmatlan, az oxigén táplálja az égést. Folyékony halmazállapotú formájával való érintkezés fagyási sérülések kialakulásához vezethet. 

Az oxigén a második legnagyobb mennyiségben előállított ipari gáz. A levegő frakcionált lepárlásával állítják elő. A folyamat a levegő részekre bontását jelenti:

• nitrogén (78 %)
• oxigén (21 %)
• argon (0,9 %)
• egyéb gázok(0,1 %).

Napjaink üzemei a Claude-Linde eljárás folyamatos fejlődésének eredményei. Az eljárás névadói egy francia és egy német tudós. Ők voltak az elsők, akik a levegő hűtésére izoentalpikus expanziót használtak, majd később, energiatermeléssel járó izoentrópikus expanziót.
Az üzem két - egymásra helyezett - oszlopból áll, melyek eltérő nyomásértéken működnek. A felszálló ágban gáz, míg a leszálló ágban folyadék áramlás van, a gáz és folyadék fázisok egyensúlyi állapotban vannak. Az oszlop teteje felé haladva egyre nagyobb koncentrációjú nitrogént, az alja felé haladva pedig egyre nagyobb koncentrációjú oxigént találunk.

Az argont a harmadik frakcionációs oszlopban nyerik ki, amelyben megismétlik a desztillációs eljárást. Az oxigén-argon keveréket a felső oszlop középpontjában nyerik ki. 
Napjainkra a frakcionált lepárló üzemek magas technikai fejlettséget értek el, üzemeltetésükért jórészt számítógépek felelősek. A rendszer a teljes gyártási folyamatot ellenőrzi, ahogyan ellenőrzött a disztribúciós, tárolási és alkalmazási terület is. 
Az Osio Sopra gyártóüzem Olaszország legfejlettebb ipari gáz előállító üzeme és egyben a SIAD legnagyobb termelő egysége. A T 1000 frakcionális lepárló üzemet 1997 szeptemberében adták át. Az üzem napi 1300 tonna oxigén előállítását teszi lehetővé.

Az üzemet a SIAD MACCHINE IMPIANTI tervezte.